A Civ 4 a kor�bbi megszokott r�szekb�l m�r j�l ismert �s megszokott megold�sok mellett term�szetesen tartalmaz �j�t�sokat, melyek k�z�l n�h�ny minden bizonnyal csal�d�sokat fog okozni az igaz Civilization "fanok" sz�m�ra.
Ett�l f�ggetlen�l a j�t�k mondhatni t�k�letes, ami persze el is v�rhat� volt sz�l�atyj�t�l, a legend�s Sid Meier-t�l. Ezt jelzi az is, hogy egy k�lf�ldi rekl�m pszichoter�pi�s csoportot javasol a hajnali �r�kig tart� b�v�let k�ros hat�sainak kik�sz�b�l�s�hez.
A Civ 4 l�nyeg�ben nem sokat v�ltozott az el�bbi, harmadik epiz�dhoz k�pest.
V�laszthatunk el�re elk�sz�tett t�rk�pet, amelyek k�zt �ri�s m�ret� F�ldgoly� is akad, de a szok�sos param�terekkel- m�ret, kl�ma stb. - meg is "kompon�lhatjuk" a saj�t �zl�s�nknek tetsz� vil�got.

A v�laszhat� n�pek mindegyik�nek k�t f� jellemz� tulajdons�ga van, �s egy speci�lis egys�ge, t�bbnyire ugyanazok, mint a Civ 3-ban. Az angolokn�l ez pl. a hatalmas "Man-o-War" vitorl�s csatahaj�, az egyiptomiakn�l az �kori harciszek�r, az amerikaiakn�l az F-15-�s vad�szg�p. Ezek egyes param�terei jobbak, mint az �tlagos megfelel�ik�.
A n�pek tulajdons�gai t�rt�nelmi szempontok figyelembev�tel�vel lettek meghat�rozva, �gy a j�t�k szempontj�b�l nem mindegy, kire is esik a v�laszt�sunk, m�r csak az�rt is, mivel minden civiliz�ci� m�s ismert tudom�nyokkal, felfedez�ssel kezdi meg p�lyafut�s�t.
M�r r�gt�n, az els� v�rosunk megalap�t�sa ut�n szembet�nnek a r�gi j�t�kosok sz�m�ra bizonyos v�ltoz�sok. �gy p�ld�ul hi�nyzik a j�l megszokott v�ros l�tk�p, ami r�v�n eloszthattuk, hogy polg�rain mely ter�leteket vonj�k m�vel�s al�, illetve nincs palota�p�t�s sem, pedig ez a k�t dolog szerintem alapvet�en hozz�tartozott a kor�bbi Civ-ek var�zs�hoz.
Ehelyett v�rosaink a t�rk�pen terjeszkednek, vagyis az �jonnan emelt �p�letek a v�ros k�r�li kock�kban jelennek meg.
A legkomolyabb v�ltoz�s a sokkal komplexebb� tett �llamigazgat�si rendszerek lettek. Ezt m�r nem csak az alapvet� �llamform�k befoly�solj�k, mint pl. a monarchia vagy a demokr�cia, ezek mellett �s a f� �llamform�val p�rhuzamosan j�val t�bb �rnyalat kialak�t�s�ra van lehet�s�g, melyek k�l�n befoly�solj�k a gazdas�gunkat, (centraliz�lt, szabad piac, stb.) �s a n�p�nk megel�gedetts�g�t.( b�rokratikus, parlamenti, v�lem�nyszabads�g, rend�r�llam)
Ugyan�gy jelent�s szerepe van a vall�soknak, melyek sorra jelentkeznek ahogy haladunk el�re a t�rt�nelmi id�sk�l�n. Alapvet�en nem lesz mindegy, hogy melyik nagy vil�gvall�st k�vetj�k majd, mindez a saj�t n�p�nk termel�kenys�ge, hangulata mellett a szomsz�dainkkal val� viszonyt is jelent�sen befoly�solja. A kereszt�nys�g pl. – ak�rmennyire is nem tetszik egyes vall�sos �rzelm� j�t�kosnak – kifejezetten er�szakos �llamvall�s, ami bizony a t�rt�nelmi h�s�g jegy�ben lett �gy. A legharmonikusabb k�ls�-bels� viszonyokat a buddhizmus �s a konfucionizmus felv�tel�vel alak�thatjuk ki. Mindenestre ez nem tan�cs, mindegyikkel �rdemes k�s�rletezni.
Ak�rcsak a Civ 3-ban itt is komoly szerepet kapott a k�l�nf�le nyersanyagok megszerz�se, melyek k�t f� csoportra oszthat�k. A strat�giai nyersanyagok – vas, sz�n, k�olaj, stb. – bizonyos egys�gek, illetve a sz�n a vas�t�p�t�shez n�lk�l�zhetetlenek, m�g a luxuscikkek – f�szer, fest�k, pr�m, t�mj�n – a lakoss�g hangulat�t befoly�solj�k.
Finomodott a diplom�cia is, ak�rcsak a kor�bbi epiz�dokban itt sem �rt j� viszonyt �polni m�s civiliz�ci�kkal. A h�bor�k meglehet�sen k�lts�gesek, de n�ha – f�leg ha valamilyen fontos nyersanyagot sehogy se tudunk beszerezni – elker�lhetetlenek.
Ebben is t�rt�nt n�mi v�ltoz�s, ugyanis nem t�madhatunk gal�d m�don had�zenet n�lk�l, hogy megszerezz�k a kezdem�nyez�st, sajnos el�re hadat kell �zen�nk, s�t, ha nem k�t�tt�nk kor�bban szabad �thalad�si egyezm�nyt be sem l�phet�nk m�s �llam ter�let�re, ellenben viszont ak�r a v�rosainkban is �llom�soztathatjuk egys�geiket.
Szint�n rossz h�z�s volt a fejleszt�k r�sz�r�l, hogy ha t�zsz�netet k�t�nk valakivel, akkor annak lej�rt�ig sehogy sem kezdhet�nk ellene �jra h�bor�t. Ez n�mileg rontja a t�rt�nelmi h�s�get, hisz m�ltunk kr�nik�ja bizony tele van orvt�mad�sokkal, �rul�sokkal, egyezm�nyek megszeg�s�vel.



V�geredm�nyben a Civ 4 a j�t�kmenet szempontj�b�l alapvet�en nem v�ltozott, a kezelhet�s�gre azonban ez nem felt�tlen�l igaz. A felt�ntetett g�pig�nnyel igen hamar elkezd szaggatni, a ment�sek, bizonyos k�perny�v�lt�sok pedig esetenk�nt perceket is ig�nybe vehetnek, 3 gig�s procival �s 1 gig�s mem�ri�val azonban teljesen sim�n, gond n�lk�l ment. Mindez m�r a Civ 3-ban is ismert jelens�g volt, az igaz�n �lvezhet� j�t�khoz nem volt �rdemes a legnagyobb kiterjed�s� t�rk�pet �s kilencn�l t�bb ellenfelet v�lasztani.
(F�ligJ)
Minimum rendszerk�v.: Intel Pentium IV 1,2 GHz, 256(Win2k)/512(XP) MB RAM, 1,7 Gbyte szabad hely, DirectX 9-et t�mogat� 64 Mbyteos videok�rtya