Az informatika jelene

Video k�rty�k:

A nagyobb grafikusk�rtya gy�rt� c�gekn�l a verseny tov�bb folytat�dik, ennek k�vetkezõ �llom�sa pedig a CeBIT lesz, mivel k�z�l�k (Nvidia, SiS, ATi) mindenki k�sz�l valamilyen �jdons�ggal a ki�ll�t�sra..

Az Nvidia az NV31 GPU-val k�sz�l, mely a GeForce FX-ek kistestv�rek�nt is felfoghat�, legink�bb a Radeon 9500 ellenfelek�nt �rhet majd el j� eredm�nyeket. Ennek f�ggv�ny�ben val�sz�nûs�thetõ, hogy �rban a k�z�pkateg�ri�t c�lozza majd meg. A h�rek szerint a DirectX 9.0 t�mogat�s nem lesz teljes ezekben a k�rty�kban, ez pedig elk�pzelhetõ, hogy h�tr�nyokat jelent majd.

Az ATi is elõrukkol legfrissebb fejleszt�seivel, az R350 �s RV350 chipekkel. Az R350 nem titkolt c�lja a p�r napja megjelent GeForce FX-ek letasz�t�sa a tr�nr�l �s a vezetõ poz�ci� �jb�li megszerz�se. Igazi cs�cs k�rty�k lesznek, mind teljes�tm�nyben, mind �rban. Az RV350 m�r ink�bb a nagyk�z�ns�gnek sz�nt term�k lesz, mely egy az egyben az R300 architekt�r�j�ra �p�l, �m a gy�rt�si technol�gi�b�l ad�d�an elõ�ll�t�sa olcs�bb lesz.

A SiS is nagyobb dob�sra k�sz�l, a Xabre II GPU bemutat�s�val. 8 pipeline-nal, Vertex Shader 2.0 �s Pixel Shader 2.0 t�mogat�ssal lett ell�tva. Az �j Xabre teljes k�rû DirectX 9.0 t�mogat�ssal ker�l majd a boltok polcaira, �s komoly ellenfele lehet az Nvidia �s ATi k�rty�knak.

Jelen �ssze�ll�t�sban nem esett sz� az �gymond "kisebb" nevekrõl, amilyen a 3DLabs, vagy a Matrox. Mindk�t c�g k�sz�l a CeBIT-re valamilyen �jdons�ggal, �m ezeket egyelõre nem hozt�k nyilv�noss�gra.
Egy biztos: a grafikusk�rtya piac tov�bbra is megõrzi soksz�nûs�g�t �s az ebbõl ad�d� zûrzavart �s kavarod�st.

Egy�b:
AMD - �ves eredm�nyek:
Az Advanced Micro Devices nyilv�noss�gra hozta a 2002. �vben el�rt p�nz�gyi eredm�nyeit. A december 27-�n v�get �rt p�nz�gyi �vben az elad�sokb�l 2.697 milli�rd doll�rt k�nyvelhetett el a c�g, a kiad�sok pedig 1.303 milli�rd doll�rra r�gnak. �sszehasonl�t�sk�ppen a 2001-es �vben 3.891 milli�rd doll�r bev�tel mellett 60.581 milli�rd doll�r kiad�st siker�lt el�rni�k. A sz�mokb�l is l�tszik az Intel 2002-ben gyakorolt hatalmas nyom�sa a mindk�t c�g fõprofiljak�nt sz�mon tartott CPU-piacra. Az AMD vezetõs�ge szerint azonban aggodalomra semmi ok, a hamarosan meg�rkezõ �j term�kek helyre fogj�k billenteni a m�rleg nyelv�t.

Gy�rt�s �thelyez�s a SiS-n�l:
A Silicon Integrated Systems vezetõs�ge �gy d�nt�tt, hogy leg�jabb, SiS 650-es �s SiS 651-es chipk�szleteiket a UMC �zemeiben fogja legy�rtatni.

A d�nt�s oka feltehetõleg az, hogy a c�g nem sz�m�tott ilyen j� elad�sokra, �gy kis gy�rt�kapacit�ssal rendezkedett be. Azonban a nagy sikerre val� tekintettel k�nytelen "outsourceing"-olni, vagyis m�s c�gek �zemeiben legy�rtatni term�keit.

A meg�llapod�s m�r megsz�letett, az elsõ UMC �ltal k�sz�tett alaplapi chipsetek a m�sodik negyed�v fel�tõl v�rhat�ak.

Nem lesz t�bb Athlon MP alaplap a TYAN-t�l?
M�g nem nyert hivatalos megerõs�t�st a h�r, miszerint az Advanced Micro Devices egyik igen tekint�lyes partnere, a TYAN hamarosan le�ll�tja Athlon MP alaplapjai gy�rt�s�t. A c�g elmond�sa szerint nincsenek t�ls�gosan megel�gedve a dual Athlon MP elad�si eredm�nyeivel, a nagy vet�lyt�rs Intel Xeon processzoraira sokkal nagyobb a kereslet ebben a piaci szegmensben. Amint sz�letik hivatalos �ll�spont az �gyben, azonnal meg�rjuk.

Itt a 2.40GHz-es Mobile P4
Az Intel el�rkezettnek l�tta az idõt a noteszg�pekbe sz�nt processzorok piac�n t�rt�nõ "friss�t�snek". Ennek eredm�nyek�nt 6 �j Mobile P4 CPU-val bõv�lt a noteszg�pekbe sz�nt processzorok k�n�lata. A z�szl�shaj� a 2.40GHz-es modell 512KB L2 Cache-el �s 400MHz-es Quad Pumped Bus-szal. Teljes sebess�gen 1.3V-ot fogyaszt, m�g az �gynevezett "battery" m�dban (akku-k�m�lõ m�d) 1.2V fogyaszt�s mellett 1.20GHz-es sebess�gre k�pes. A mai napt�l kezdve v�s�rolhat�k az �j mobil processzorokkal felszerelt noteszg�pek, minden nagyobb m�rka k�n�lat�b�l.

HT t�mogat�s a r�gebbi alaplapokon
A PowerLeap h�rt adott egy k�sz�lõben l�võ term�k�rõl, mellyel a r�gebbi P4-es chipset-tel (nevezz�k nev�n, i850, i845) rendelkezõ alaplapokon bekapcsolhat� a HyperThreading t�mogat�s.

�gy fõleg az i850 tulajdonosok l�legezhetnek fel, hogy az �j technol�gi�t t�mogat� processzorok v�s�rl�sakkor nem lesz sz�ks�g az alaplap �s ez�ltal a mem�ri�k lecser�l�s�re, hiszen mint tudjuk nem sok olyan RDRAM-os mobo van a piacon ami alapb�l t�mogatn� a HT-t.

�rcs�kken�s az Inteln�l
A c�g k�zlem�ny�ben t�rta a vil�g el�, hogy jelentõsen (14 �s 38 sz�zal�k k�z�tt) cs�kkentette bizonyos mobilg�pekbe sz�nt processzorainak �rait. A bejelent�s h�rom Pentium 4-M (1,8, 1,9, 2,0 �s 2,2 GHz), k�t Pentium III-M (933 MHz �s 1 GHz) �s h�rom mobil Celeron (1,6, 1,7 �s 1,8 GHz) processzort �rint.

Grafikus k�rtya a Creative-t�l
A minõs�gi term�keirõl h�res Creative a jelenleg Las Vegas-ban zajl� Consumer Electronics Show keretein bel�l jelentette be leg�jabb term�keit, melyek k�z�l k�ts�gk�v�l egy grafikus k�rtya keltette a legnagyobb �rdeklõd�st. A c�g 2002. szeptember�ben tett nyilatkozata szerint nem k�v�n grafikus vez�rlõt piacra dobni, �m a mostani bejelent�ssel ezt megc�folt�k. A rendk�v�l kev�s inform�ci�b�l, amit k�z�ltek, mind�ssze annyi der�lt ki, hogy a k�rty�k a 3DLabs �ltal kidolgozott P10 GPU-ra �p�lnek majd. Nem tudni teh�t azt sem, hogy a Creative j�t�kra, avagy ink�bb komolyabb, grafikus felhaszn�l�sokra sz�nja elj�vendõ k�rty�it.

ALi helyett Yu Li
Az ALi - azaz Acer Laboratories - �gy d�nt�tt, hogy a lapkak�szlet r�szleg�t lev�lasztja az anyac�gtõl. Az �jsz�l�tt neve Yu Li lesz.

A tervek szerint az ALi megtart egy mintegy 30 sz�zal�kos r�szesed�st, �m a fennmarad� 70 sz�zal�kra partnereket keres.
Az egyik lehets�ges jel�lt nem m�s, mint a vil�g m�sodik legnagyobb mikroelektronikai �zeme, az UMC, aki jelenleg m�r a SiS-szel is szerzod�sben �ll. Mint az k�zismert, a vil�gelsõ TSMC
a VIA sz�vets�gese.

A tajvani gy�rt� mindezt k�vetõen persze megmaradna a szem�lyi sz�m�t�g�pek piac�n, �m a j�voben a fogyaszt�i multim�dia term�kekre k�v�n �sszpontos�tani.

GeForce FX elõrendel�s
Ha hihet�nk a forr�soknak, m�r kevesebb, mint k�t h�t v�laszt el benn�nket, a legelsõ GeForce FX, ha �gy tetszik NV30 megjelen�s�tõl. Az elsõ p�ld�nyokat a Club3D sz�ll�tja majd, ezekre a k�rty�kra m�r elõrendel�sek is leadhat�k, m�gpedig itt. Az �r a v�rakoz�soknak megfelelõen 699 Euro, azaz 700 doll�r k�r�l van. A megrendelhetõ k�rty�n 256MB DDR-II RAM tal�lhat�, a GPU pedig 1000/500MHz-en fut majd. A janu�r 22-ei megjelen�skor val�sz�nûleg nem fognak t�megek sorban �llni a boltok elõtt, hiszen a 700$-os v�tel�r m�g tõl�nk nyugatabbra is igen borsosnak sz�m�t.

Az Intel Centrino mobil technol�gia
Az Intel mai bejelent�se szerint a v�llalat �j, vezet�k n�lk�li mobil technol�gi�ja a Centrino m�rkanevet fogja viselni. Az �j mobilprocesszor-mikroarchitekt�r�ra kialak�t�sakor olyan jellemzõkre koncentr�ltak, mint a vezet�k n�lk�li k�pess�gek, megn�velt akkumul�tor-�zemido, v�konyabb kivitel �s kisebb s�ly mellett is kimagasl� mobil teljes�tm�ny.

A Centrino �ltal k�pviselt technol�giai csomagot egy (kor�bban "Banias" k�dn�vre keresztelt) mikroprocesszor, a kapcsol�d� lapkak�szletek �s 802.11 (Wi-Fi) rendszeru vezet�k n�lk�li h�l�zati k�pess�g alkotja. A felsorolt elemek megtervez�sekor, optimaliz�l�sakor �s �rv�nyes�t�sekor az Intel a vezet�k n�lk�li mobil sz�m�t�stechnika ny�jtotta haszn�lati �lm�ny t�k�letes�t�s�t tartotta szem elott. Elso �zben fordul elo, hogy az Intel k�l�n m�rkanevet vezet be egy technol�gia-kombin�ci� jel�l�s�re.

A Centrino mobil technol�gia v�rhat�an 2003 elso fel�ben jelenik meg a piacon.

Samsung 4 GB kapacit�s� DDR modul PC World, 2003.01.29.
A Samsung Electronics Co., Ltd, a vil�g vezetõ mem�riagy�rt�ja bemutatta az ipar�g elsõ 4 Gigabyte kapacit�s� DDR (Double Data Rate) mem�riamodulj�t.

A DIMM (In line Memory Module) modul harminchat 1 Gigabit kapacit�s� DDR szinkron DRAM (SDRAM) egys�gbõl �ll, melyek 4 Gbyte kapacit�st biztos�tanak a nagy teljes�tm�nyig�nyû alkalmaz�sokhoz, p�ld�ul szerverekhez, munka�llom�sokhoz �s szupersz�m�t�g�pekhez.

A 4 Gbyte-os DDR DIMM mem�ria a Samsung 0,10 mikronos technol�gi�val k�sz�lõ 1Gb kapacit�s� DDR SDRAM egys�g�re �p�l. Az 1 GB-os DDR SDRAM 266 Mbps �s 333 Mbps teljes�tm�nyt biztos�t, �s x4, x8, valamint x16 bites konfigur�ci�ban lesz el�rhetõ, az ipar�gban elfogadott 400mil TSOP2 tokoz�sban.

A Samsung fejlesztette ki az ipar�g elsõ, teljes m�rt�kben mûk�dõ 1 GB kapacit�s� DDR SDRAM modulj�t 2002. december�ben, melybõl mint�kat juttatott el a fõ rendszerfejlesztõknek. A Samsung 2003. m�sodik fel�re tervezi a t�meggy�rt�s beind�t�s�t.

A Samsung a fejlett mem�riamegold�sok piac�nak vezetõje a DDR333 �s DDR400 nagysebess�gû megold�sok, valamint az 512 MB �s 1GB kapacit�s� egys�gek ter�let�n egyar�nt. A Gartner Dataquest kutat�i szerint az 1 GB kapacit�s� DDR SDRAM modulok piaca 2006-ra 7,4 milli�rd doll�rt tesz majd ki.

Az elsõ GeForce FX fecsk�k
PC World, 2003.01.27.
Ma jelentek meg az NVIDIA titkos fegyver�nek az elsõ tesztjei. Az eredm�nyek el�g felem�sra siker�ltek, ugyanis legink�bb fizkai param�tereivel tarolt a k�rtya.

Megj�tt. �ssze sem lehetne t�veszteni, ugyanis a nagy turbin�j�r�l m�r messzirõl felismerhatõ. Sajnos a hatalmas hûtõg�p l�tsz�ks�glet a az �zembiztos mûk�d�s�hez, mivel a 0,13 mikronos gy�rt�si technol�gia ellen�re a k�rtya hihetetlen�l melegszik, disszip�ci�ja 75 Watt. �gy nem is csoda, hogy a h�ts� hûtõborda hõm�rs�klete el�rheti a 70 fokot is. �gy m�r �rthetõ, mi�rt is sz�ks�ges ez a teljes PCI helyet elfoglal� hût�s. Ennek a "tub�nak" k�sz�nhetõen a k�rtya t�mege 610 gramm, h�romszor nehezebb mint az ATI Radeon 9700 Pro.

A zajszint cs�kkent�se �rdek�ben a meghajt� programban k�t fajta �zemm�d k�z�l v�laszthatunk. "2D Desktop", amikor a GPU 300 MHz-en, a mem�ria 600 MHz-en �zemel. A teljes kak�t "3D Performance" �zemben kap, amikor 500 illetve 1000 megahertzen ketyeg, ekkor a zajszint el�heti a 70 dB k�r�li szintet is!

K�t teljes k�rtyahelyet elfoglal, �m t�l k�zel van a harmadik k�rty�hoz, �gy h�l�zati k�rty�n k�v�l m�s nem javasolt a k�zel�be.

Hab�r a kapott teljes�tm�ny a m�rleg t�loldal�n sok lemond�ssal j�r, a sebess�g megsz�llott szerelmesei k�ts�gk�v�l rajongani fognak �rte.