Az Intel bejelentette az els� 65 nm-es mikroprocesszort

Viktor  2006.01.02. 09:54

A lapk�k mint�it a partnerek �s a PC-gy�rt�k m�r megkapt�k. Az �j processzoron alapul� PC-k szint�n a CES 2006 ki�ll�t�son mutatkoznak be. A Presler processzor t�meggy�rt�sa janu�r elej�n, sz�ll�t�sa janu�r k�zep�n indul, m�g az els�, k�tmagos Presler alap� PC-k janu�r v�g�n ker�lnek forgalomba. Ez az utols� olyan asztali processzor, amely a NetBurst architekt�r�ra �p�l. A 2006 �sz�n �rkez� k�vetkez� asztali processzor m�r az �j, kis energiafelv�tel�, nagy hat�sfok� mikroarchitekt�r�n alapul.

Az Intel alig n�h�ny h�nappal ezel�tt vezette be az els� k�tmagos asztali processzort. A 'Smthfield' k�dnev� magon alapul� Pentium D 8xx processzort, a v�llalat m�ris kibocs�totta az ut�dj�t. A 90 nm-es technol�gi�val gy�rtott Smithfield, egyetlen lapk�n tartalmazza a k�t magot, ezzel szemben a 65 nm-es Presler k�t k�l�n lapk�n.

Az Intel a Pentium Extreme Edition 955, valamint a Pentium D 950, Pentium D 940, Pentium D 930 �s Pentium D 920 processzor modelleket vezette be, amelyek sebess�ge (az el�bbivel azonos sorrendben) 3,46 GHz, 3,40 GHz, 3,20 GHz, 3,00 GHz �s 2,80 GHz. A Presler 2 x 2 MB (magonk�nt 2 MB) integr�lt gyors�t�t�rat tartalmaz. El�dje a Pentium D 8xx lapk�k csak 2x1 MB-ot. A Pentium Extreme Edition 955 modell 1066 MHz-e frontoldali buszt, a t�bbi �j modell 800 MHz-es frontoldali buszt kezel. Az processzor minden v�ltozata t�mogatja az Intel 'Enhanced SpeedSteep technol�gi�t, az EM64T technol�gi�t �s a Virtualiz�ci�s technol�gi�t, de a Hyper-Threading technol�gi�t csak a Pentium Extreme Edition modell t�mogatja.

A Pentium Extreme Edition 955 modell �ra 1000 darabos mennyis�gben v�s�rolva 999 doll�r, a 950 modell� 637 doll�r, a 940 modell� 423 doll�r, a 930 modell� 316 doll�r �s a 920 modell� 241 doll�r.

A Preslernek kaphat� lesz az egymagos - egylapk�s Cedar Mill - v�ltozata is. Ezek a lapk�k az Intel Pentium 4 600-as sorozatba kaptak "besorol�st". Az egylapk�s Cedar Mill modellek a 631, 641, 651, 661, �s a 671. Sebess�g�k az el�bbieknek megfelel� sorrendben: 3,0 GHz, 3,2 GHz, 3,4 GHz, 3,6 GHz �s 3,8 GHz. Ezek a lapk�k 2 MB integr�lt L2 gyors�t�t�rat foglalnak magukba.

A 65 nm-es technol�gi�val gy�rtott Presler processzor 376 milli� tranzisztort tartalmaz, 1,2V-1,3375V t�pfesz�lts�ggel m�k�dik �s maximum 130W h�t termelnek. A Pentium D 800-as lapk�k csak 230 milli� tranzisztort foglalnak magukba.

A Pentium EE '955 �s Pentium D 9xx modellek k�t teljesen f�ggetlen lapk�t, illetve magot tartalmaznak egyetlen fizikai processzor tokban. Minden mag saj�t L2 gyors�t�t�rral rendelkezik. A k�t mag egyetlen busz hat�rfel�leten osztozik, amely a lapkak�szlet Mem�ria Vez�rl� Hub r�sz�hez csatlakozik. Ez ut�bbi 266 MHz-es FSB-t haszn�l, amely 8,52 GB/s s�vsz�less�get biztos�t, ami a k�t processzor k�z�tt meg van osztva. A Presler magon alapul� processzorok LGA 775 tokban kaphat�k, az�rt el�djeik a Pentium EE 840 �s Pentium D 8xx sorozat� lapk�k hely�re dugaszolhat�k. Haszn�latuk csak BIOS aktualiz�l�st ig�nyel.

Az Intel a 65 nm-es technol�gi�n�l az energiafelv�tel, illetve a sziv�rg�si �ram cs�kkent�s�t t�zte ki c�lul. Ezzel el�rt�k a k�tmagos processzor (tok, 2 lapka) nem termel t�bb h�t, mint a 90 nm-es technol�gi�val gy�rtott Pentium 4 lapk�k�, melyek maxim�lis h�termel�se 130W, dac�ra annak, hogy k�tszer t�bb tranzisztort tartalmaz.

Az �j processzor modellek k�z�l a cs�csot a Pentium Extreme Edition k�pviseli nem csak legmagasabb - 3,46 GHz-es - �rajele miatt, hanem a Hyper-Threading technol�gia miatt is. Ez a modell k�t fizikai- �s n�gy logikai processzort tartalmaz.

A Presler magon alapul� �j processzor modellek leg�rdekesebb �j jellemz�je a virtualiz�ci�s technol�gia, amely egyidej�leg t�bb oper�ci�s rendszer futtat�s�t teszi lehet�v� egyetlen processzoron, illetve egyetlen PC-n. Jelenleg a nem virtualiz�lt PC-ken egyetlen oper�ci�s rendszer fut, �s ez vez�rel minden hardverer�forr�st. A virtualiz�ci�s technol�gia alkalmaz�sa eset�n egy szoftver-r�teg kezeli a hardver er�forr�sokat, amely minden oper�ci�s rendszerhez kapcsol�dik (VMM = Virtual Machine Monitor). Ezzel a megold�ssal egyetlen platformon hat�sosan futtathat� t�bb virtu�lis g�p saj�t oper�ci�s rendszerrel �s saj�t alkalmaz�sokkal.

A kisebb m�retekb�l (finomabb gy�rt�si elj�r�s) ad�d� nagyobb sebess�g �s a nagyobb integr�lt gyors�t�t�r nagyobb teljes�tm�ny� processzorokat eredm�nyezett, amelyek k�pesek helyettes�teni a ma haszn�lt k�tmagos Intel asztali lapk�kat.

Kapcsol�d� linkek:
Intel Corporation