Miután végigvittem a programot, elég sokat gondolkodtam azon, hogy miért nem csinálták ezt már meg előbb. Az alapötlet nagyon jó és rengeteg kiaknázatlan lehetőséget rejt magában, amihez társul a harmadik személyű perspektíva megannyi előnye is. Ha ehhez még hozzá veszem azt, hogy a 2005-ös évben a TPS-ek voltak a legelőremutatóbb játékok (csak pár említésre méltó szösszenet: Psychonauts, Second Sight és Fahrenheit), akkor már a vak is látja, hogy az innovációját felszínre engedni akaró fejlesztőknek ebben a kategóriában célszerű tevékenykedni.

A Wideload Games nem is sajnálta erejének legjavát és pénzének nagyrészét beleölni a projektbe, ami végül a maga szolíd módján sikert aratott a nagyközönség szemében. A történet egy Punchbowl nevű futurisztikus utópiában játszódik, ahol csupa móka és kacagás az élet, habár mit lehet tudni alapon szép nagy rendőri állománnyal és hadsereggel is meg van támogatva a lakosság. Ebbe az eltúlzott idillbe érkezik meg (illetve bújik elő a föld alól) igen rejtélyésen a program főszereplője, aki zombihoz hűen azonnal nekiáll felfalni az egész várost. Útját a hivatalos erőkön kívül a város milliárdosának a gorillái, a helyi parasztság, illetve a múlt század elejei ábrázolással készült bádogrobotok próbálják megfékezni.

Persze ne higgye senki azt, hogy itt egy véresen komoly szoftverről lenne szó. Gyakorlatilag minden pályán tombol az ordenáré, gusztustalan hülyeség, ami nagy zabálásokban, böfögésekben, fingásokban és egy esetben egy kielégítő, minden rekordot megdöntő gigászi pisálásban merül ki. Mivel egy zombit irányítunk, ne számítsunk túlzott interaktivitásra. Pár gombot leszámítva semmihez nem tudunk hozzányúlni, alig van egy-egy járgány, amit elvezethetünk, a párbeszédek pedig majdnem teljesen nélkülözve vannak. A megoldandó feladatok sem kívánnak nagy őrdöngősséget, többnyire zabálással minden megoldható.

Eme, meglehetősen unalmasnak tűnő felállást viszont sikeresen ellensúlyozzák a különleges képességek és a már fentebb említett humor. Stubbs a fingásával elkábítja az embereket, letépett karjával képes másokat irányítani, s ha mindez nem lenne elég, akkor még a fejét is lecsavarja, hogy tekegolyóként begurítsa a nép közé és felrobbantsa őket és ekkor még meg sem említettem a bélgránátot.

A grafikai megvalósítás sajnos nem vizsgázik ilyen jól és ez nem egy további negatívumot is előidéz. Az egész kinézet olyan, mintha még mindig csak 2002-t írnánk (de legalább a gépigény pite), arról nem is beszélve, hogy a járművezetés kész katasztrófa. Szerencsére az ilyen játékokban jelentkező kamerakezelési hibák szépen ki lettek kerülve, de ez még nem elég ahhoz, hogy a vizuál jó osztályzatot kapjon. Alapból a gammával baj van, rengeteg helyen annyira sötét a program, hogy még navigálni is nehéz magunkat. E mellé én negatívumként veszem azt is, hogy pár NPC-n és az ellenségen kívül senki sincs a pályákon, ami főként a nagy utakon lehet furcsa. A GTA 3 ezt már négy évvel ezelőtt meg tudta oldani, egyszerűen nem értem, hogy 2006-ban ez miért jelent problémát.

Úgy gondolom, hogy ezzel rengeteg jó lehetőséget puskáztak el a fejlesztők. Még viccesebb lett volna egy élettel teli városban mászkálni és nem kötelezően követni a történetet. Próbálták ugyan a feldobni az egészet különféle poénokkal (gondolok itt például a rendőrörs végére, vagy a nagy pisálásra stb.), de a végeredmény nem tökéletes és emiatt a Stubbs The Zombie nem igazán tudja eldönteni, hogy most akkor egy megállás nélküli humorzuhatag akar lenni, vagy pedig egy igazi bosszúhadjárat az emberiség ellen. Valahol a kettő között van, ami nem túl szerencsés.

Mégis érdemes adni egy esélyt a szoftvernek, mert a hangulata nagyon jó. Már akkor beleszerettem, amikor bejött a főmenü, ami a város főterét ábrázolja. Tisztára olyan, mintha a Back To The Future második részét nézném és az külön poén, hogy a Hey Mr. Sandman című zene szól! Ekkor ugyan még meg kell említenem negatívumként, hogy a nagy dínomdánommal beharangozott überbrutál soundtrackből gyakorlatilag semmi nem lett, a menün kívül sehol nem szólnak.

Innentől viszont nem tudok rossz szót mondani a játékra. Képességeink miatt egy-egy szituációt többféleképpen kezelhetünk, tehát szinte mindig van egy alternatív megoldás is, ami remek stratégiázást biztosít és kiküszöböli az egysíkúsodást. A mesterséges intelligencia is jó, hiszen a zombiknak nincsen, az ellenfelek pedig jól taktikáznak és sokszor előfordul, hogy megijednek tőlünk. Mindehhez pedig társul még a remek környezet is, aki szerette az 50-es, 60-as éveket, illetve az akkortájt lévő, manapság csak „good old-fashioned sci-fi” jelzővel illetett történeteket, azoknak a Stubbs The Zombie maga a gyönyör.

Kár, hogy a külső hiányosságai nem teszik időtállóvá a szoftvert. A Wideload Games nagyon jó ötleteket vonultatott fel, de sajnos ma a grafika egy nagyon meghatározó tényező és az nem erőssége Stubbs barátunknak. Ettől független ajánlom mindenkinek, ilyen játék nem nagyon volt eddig a piacon és szerintem egy jó darabig nem is lesz. Igazi különlegesség.